Vannak emberek, akikbe semmiféle tisztesség nem szorult. Vannak emberek, akik utolsó, mocskos hazugságokat szajkóznak egész életükben. Vannak emberek, akik lelkiismeret furdalás nélkül képesek mások bemocskolására, kizárólag a saját alantas érdekeiket szem előtt tartva! Mind ismerünk ilyen illetőket, nap, mint nap látjuk őket a televízió képernyőjén, amint ordas koholmányaikkal okádják tele az étert! De most betelt a pohár, mert átlépték a Rubicont!

Van bőr a pofájukon a szájukra venni Őt! Őt, akinek büszke arcéléről sugárzik az igazán kiemelkedő vezetőket jellemző, s már oly sokszor megénekelt tisztesség, és a Haza felé mutatott önzetlen, féltő szeretet! Őt, aki ezen a kontinensen egyedül képes volt megőrizni a józan ítélőképességét a nemzetek vezetői közül! Őt, aki fénylő váteszként, világítótorony gyanánt ragyogja be a szellemi alászállásnak azt a korát, amit mi modernitásnak nevezünk. Őt, aki arkangyalként, lángoló pallosával hárítja el fejünk felől Brüsszel mindenkit kiszipolyozni kész rabigáját, s pajzsa mögött oltalmat nyerhetünk a keresztyén vérre szomjazó muzulmán hordák öldöklő rohama elől! Őt, aki, mint a tenger viharaival dacoló magányos szikla, zátonyként tornyosul a liberalizmus minden megmételyező szenny-cunamija előtt! Őt, aki a kénköves pokol legmélyebb bugyrába száműzte rettegett Rezsidémont! Őt, aki nem roppant meg a karvalytőke és az IMF csontokat morzsoló szorításában, aki nem lett a pénzoligarchák csaholó kutyája, kik koncként vetették népüket a vérszívó piócák elé! Épp ellenkezőleg! Tízmillió ember láncait tépte szét puszta kézzel, mikor kiállt, és azt mondta ’eddig és ne tovább!’; és a paraziták iszkoltak perzselő tekintete elől! A svájci frankot hazáig kergette! A lelketlen kufárokat pedig elszámoltatta! Legalább tizenkettőig!

És ezt az embert merik megszólni! Őt, aki feláldozta álmát, hogy egyszer híres labdarúgó váljék belőle - pedig szép jövőt jósoltak az ördögien cselező, villámgyors alcsútdobozi-Maradónának -, de ő könnyes szemmel elbúcsúzott a reményeitől, vágyaitól, mert hívta Őt a Nemzet, és tudta, hogy ezt kell tennie, mert ez a helyes. És egy jóttányit sem tért le erről az útról azóta! Fáradhatatlanul az ország felemelésén ügyködik! (Aki egy várost meg tud állítani, az egy országot is felemel, világos?!) Nem számolja a beleölt órákat, nem figyel már a vérre, a verejtékre, mely tajtékként lepi fenséges homlokát, csak atyai mosollyal nyugtázza népe boldogulását! Nem fogad el hálálkodást, dicsérő szavakat; a hízelgéstől jeges borzongás fut végig a gerince mentén; az ajándékokat visszautasítja, mert ő nem talmi csillogásért, földi javakért teszi, amit tesz, hanem a Teremtővel összhangban, transzcendentális síkon vezérli népét megváltás felé!

Károgók, nézzetek a lelketek mélyére, ha még nem adtátok el! És szálljon meg titeket a rossznyavalya meg a szégyen, hogy egy önfeláldozó, szentéletű emberen köszörülitek kígyónyelvetek! A gyehenna tüze emésszen titeket ezért a mérhetetlen becstelenségért örökkön-örökké! De azt jó, ha tudjátok, hogy míg Őt a történelem fogja igazolni, addig titeket a Soros komátokkal együtt fog maga alá temetni Bábel tornya, melynek Jerikó-kürtje már a Viktor kezében van, és nem fél használni!

VIKTOR, VICTORY!

HAJRÁ MAGYARORSZÁG! HAJRÁ MAGYAROK!